Kettős évforduló a kecskeméti Kodály Intézetben

2010. október 5.

100 éve született Solymos Péter - Ünnepi megemlékezés 2010. október 9-én

2010. október 6.

Londoni otthonában elhunyt Rózsa Vera

2010. október 19.

Sokszínű komolyzenei csemege - 170 éves a „Nemzeti Conservatorium”

2010. október 27.

Kettős évforduló a kecskeméti Kodály Intézetben

Két évvel alapítása után, 1975 nyarán a III. Kodály Szeminárium lebonyolításával kezdte meg nyilvános működését a kecskeméti Kodály Intézet. 35 évvel ezelőtt, 1975. szeptember 29-én került sor a hivatalos avatóünnepségre.

A Kodály Intézet dolgozói és a magyar zenei élet jeles képviselői Kodály Zoltán szellemi hagyatékának ápolásáért és továbbadásáért 1995-ben hozták létre a Kodály Intézetért Alapítványt.

E kettős évfordulóra az Intézet és az Alapítvány közösen egy zenepedagógia konferencia rendezésével emlékezik. A konferenciára a világ 10 országából érkeznek nemzetközileg elismert zenepedagógusok, akik előadásokat és műhelyfoglalkozásokat tartanak a zeneoktatás kihívásairól, új lehetőségeiről és a Kodály koncepció nemzetközi adaptációjáról.

A konferencia 2010. október 7-én este az elmúlt évek történetét bemutató fotókiállítás megnyitójával kezdődik és egy hangversennyel zárul, melyen fiatal magyar muzsikusok előadásában Kodály Zoltán művei hangzanak el.

További információ a konferenciáról: http://www.kodaly-inst.hu/events/newsevents_hu.htm

100 éve született Solymos Péter - Ünnepi megemlékezés 2010. október 9-én

100 éve született a Zeneakadémia legendás tanára, Solymos Péter zongoraművész. Közel ötvenéves tanári pályáján megszámlálhatatlan nagyszerű tehetséget nevelt. A jubileum alkalmából tanítványai emlékeznek rá egy ünnepi koncert keretében.

A megemlékezés időpontja: 2010. október 9., szombat, 18.00

Helyszíne: a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola Nagyterme (VI. Budapest, Nagymező u. 1.)

Műsor:

Bach-Liszt: g-moll orgonafantázia és fúga - előadja: Körmendi Klára

Debussy: Kis suite - előadja: Solymosné Noda Yumi és Lantos István

Scarlatti: Szonáták: D-dúr, G-dúr, C-dúr - előadja: Várallyay Ágnes

Bartók: Allegro barbaro,

           Búcsú,

           Halotti ének,

           Etűd No. 1. - előadja: Both Lehel

Mozart: D-dúr szonáta két zongorára (II. III. tétel) - előadják: Soós Adrienne és Ivo Haag

Chopin: Barcarolle - előadja: Szilasi Alex

Chopin: Asz-dúr ballada - előadja: Lux Erika

Debussy: Halott levelek,

               A Vino-i kapu,

               Kihallgatások terasza holdfényben,

               Lavine generális, a bohóc - előadja Lantos István

Emlékbeszédet mond: Králik János

A Zeneakadémia minden érdeklődőt szeretettel vár!

***

Solymos Péter életrajza

(Törökbecse, 1910. december 14 – Budapest, 2000. október 4)

Solymos Péter rendhagyó módon végezte felsőfokú tanulmányait. Bevett szokás volt, hogy aki muzsikus tehette, a Zeneakadémia elvégzése után vett részt külföldön posztgraduális képzésben. Solymos Péter Bécsben és Párizsban kezdte magasabb zongora-stúdiumait, majd diplomával a zsebében járt két éven át –1932-1934 – a Széher úti Dohnányi-villába, a Mester művészképző osztályába. Beethoven Waldstein-szonátájának előadására (1934. június 11.) kapta kézhez állami művész-oklevelét. Azonban, hogy vonzódott a járatlan utakhoz, jelzi, hogy a művészképző „elsőse” Liszt Dante-szonátájával lépett az akadémiai növendék-koncertek nyilvánossága elé. A Dante-szonátával, amely olyannyira nem volt része az élő repertoárnak, hogy még a szenvedélyes Liszt-játékos Bartók sem vette a műsorára!

Zongorajátékára már csak a korosabb zenehallgatók emlékezhetnek látszatra távolságtartó és hűvös, valójában belső szenvedély fűtötte Beethovenjeire (B-dúr zongoraverseny Klempererrel, 1949), kiérlelt Bach-játékára. Magam is a 20. század zenéjével azonosítom, alighanem igaztalanul. Par excellence pianista kortársai közül senki nem játszott annyi új zenét, mint éppen ő. Mert Kadosa, Kósa, Szelényi – kik fiatalabb éveikben teljes bemutató-estéket zongoráztak végig – zeneszerzők is voltak egyszemélyben. Nem véletlenül ajánlották társadalmi szervezetek Solymos Pétert már 1945 őszén, amikor a béna nemzetközi kapcsolatok újjáélesztése volt napirenden, külföldi cserehangversenyek résztvevőjéül, „főleg a 20. század zongorairodalma” előadójául.

Művészi áttörése a háborús évekre esett. Bartók, Debussy, Ravel volt akkor a hármas csillaga. Játszotta Bartók Három etűdjét (1943), amelyet 1919-es bemutatása után a szerző maga is félretett; a Zongoraszonátát, (1941), amelyet addig csak Bartóktól hallhatott – ritkán! – a hazai közönség; az I. hegedű-zongoraszonátát (1943) néhány hónapon belül Szervánszky Péterrel, majd Végh Sándorral. Pianistáink közül elsőként tűzte műsorra – hiánytalanul – Debussy Prelüdjeinek első füzetét, Ravel teljes Gaspard de la nuit-ciklusát. Repertoárján szerepelt mindkét francia mester hegedű-zongora szonátája. Nem véletlenül került 1945 januárjának végén, a Magyar (ma: Nemzeti) Színházban rendezett Szabadság-matiné előadói közé. Bartókot játszott, természetesen.

1947-48-ban – az utolsó lehetséges pillanatban – állami ösztöndíjjal járt Londonban, Rómában. Európai áttekintése szinte teljes volt, amikor 1948 őszén a Zeneművészeti Főiskola tanára lett. Sztártanára nem. Ám a csillogás-hivalkodás nem tartozott személyiségjegyei közé soha. Aligha kedveztek néki, a „nyugatosnak”, az 50-es évek. Jellemző, hogy Solymos, a kortárs zene elkötelezettje, egyetlen billentyűt nem ütött le a három Magyar Zenei Héten (1951, 1953, 1956), miként az is, hogy 47 éves korára sértették meg a Liszt-díj II. fokozatával. Gondoljuk meg: Durkó, Farkas, Huzella, Lajtha, Mihály, Soproni, Szabó, Szőnyi, Veress és mások műveinek volt avatott tolmácsolója évtizedeken keresztül.

1962 tavaszán Solymos Péter, Szávai Magda, Ujfalussy József közös kezdeményezésére született meg a Korunk Kamarazenéje ciklus, előképe minden „Korunk...”, „Napjaink...” kezdetű koncertsorozatnak. Ma leírhatatlan, mit jelentett akkor a kései Stravinsky, az alig ismert Schönberg, Webern zenéje. 1973-tól évekig tanított Japán zeneakadémiáin, szigetországbeli úttörője volt a magyar hangszeres pedagógiának.

Breuer János

Londoni otthonában elhunyt Rózsa Vera

2010. október 15-én, londoni otthonában, életének 96. évében elhunyt Rózsa Vera világhírű magyar zenepedagógus, énektanár, az angol királynő kitüntetettje, London díszpolgára.

Rózsa Vera a budapesti Zeneakadémián többek között Kodály Zoltán tanítványa volt. Első férje, a tragikus sorsú Weiner László Kodály egyik kedvence volt.

1945 óta élt külföldön, számos országban tanított, mások mellett Sarah Walker, Kiri Te Kanawa, Komlósi Ildikó is tanítványai voltak.

Sokszínű komolyzenei csemege - 170 éves a „Nemzeti Conservatorium”

Újabb csemegét kínál a komolyzene kedvelőinek a Zeneakadémia: az intézmény gyakorlóiskolája, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium fennállásának 170. évfordulóját ünnepli október 29-én. A gálakoncerten felcsendül többek között a 20 magyar népdal, az iskola egykori növendéke, a Kossuth-díjas Kocsis Zoltán zongoraművész-karmester vezényletével.

A magyar zenei identitás megerősödésében, illetve az alsó- és középfokú zenei oktatás fejlődésében is kiemelkedő szerepet játszó Nemzeti Zenede jogutódja, a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola idén ünnepli alapításának 170. évfordulóját. A jeles ünnep alkalmából október 29-én nagyszabású hangversenyt ad az intézmény énekkara, zenekara, jazz tanszaka, illetve fúvós zenekara, mai és az egykori növendékek közreműködésével.

A gálakoncerten többek között Erkel Ferenc, Liszt Ferenc, Dohnányi Ernő és Malcolm Arnold dallamai is felcsendülnek. Az ünnep záróakkordját, a 20 magyar népdalt Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész-karmester vezényli, aki a „Nemzeti Conservatoriumban” végezte tanulmányait. Az est háziasszonya Hűvösvölgyi Ildikó színművész, a Konzervatórium ének tanszakának egykori növendéke.

A Zenede 1840-ben nyitotta meg kapuit, Liszt Ferenc segítségével, aki jótékonysági koncertjeinek bevételéből támogatta az iskola megszületését. Az előkészületi munkálatokban nagy szerepet játszott a Zenede első igazgatója, Mátray Gábor, zenetudós és az a Bartay András, aki néhány évvel később az akkor új Nemzeti Színház első igazgatója lett – ő írta ki a Himnuszra és a Szózatra a pályázatot. Tanárai között találjuk többek között Erkel Ferencet és Huber Károlyt, Hubay Jenő édesapját. A Zenede 1867-ben vette fel a „Nemzeti” nevet. Fontos intézmény volt Pest-Buda polgárosodásának folyamatában, a magyar zenei identitás megerősödésében, az alsó és középfokú zenei oktatás fejlődésében. Az 1875-ben alapított Zeneakadémia előfutárának tekinthető.

Program

170 ÉVES A NEMZETI CONSERVATORIUM – GÁLAKONCERT

A Bartók Konzervatórium együttesei és a Liszt Akadémia hallgatói

Időpont: 2010.10.29 19:30  

Helyszín: Művészetek Palotája, Bartók Béla Nemzeti Hangversenyterem

Erkel Ferenc: Ünnepi zene (Az Ünnepi nyitány fúvószenekari változata)

Malcolm Arnold: Négy skót tánc

John Williams - Hans van der Heide: Highlights from Hook

közreműködik a Konzi fúvószenekara, vezényel: Kiss Zoltán

Carl Fischer - Frankie Laine: We'll Be Together Again

 Márkus Tibor – Lutring Magdolna: Blues suite - bemutató előadás a Nemzeti Zenede tiszteletére

közreműködnek a jazz tanszak tanárai és a Jazz Voices Énekegyüttes 

Dohnányi Ernő: Amerikai rapszódia

közreműködik a Konzi szimfonikus zenekara vezényel: Bolyky Zoltán

Liszt Ferenc: Salve Regina, Pater Noster

közreműködik a Konzi vegyeskara és Elekes Zsuzsa Liszt-díjas orgonaművész,

vezényel: Ugrin Gábor 

Bartók Béla - Kocsis Zoltán: 20 magyar népdal - részletek

közreműködnek: Szabóki Tünde - szoprán, Várhelyi Éva - alt, Szappanos Tibor - tenor, Szegedi Csaba - basszus, a Konzi szimfonikus zenekara és vegyeskara,

vezényel: Kocsis Zoltán Kossuth-díjas zongoraművész, karmester

Rendező: Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola és Gimnázium, Budapest

Támogatók: Nemzeti Zenede Alapítvány, Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, Művészetek Palotája, K&H Bank és Biztosító Zrt, Rose & Buffet Kft, Font-Trade Music Kft

Jegyárak: 2500, 1900, 1200 Ft, Jegyvásárlás: Művészetek Palotája (Bp. IX. Komor M. u. 1.), MüPa jegypénztár (VI. Andrássy út 28.) és az interneten (mupa.jegy.hu)