Népi pengetős hangszerek
(tambura, mélytamburák, népi cimbalom, citera, tekerőlant, koboz)
Tambura főtárgy
A tárgy oktatásának további célja, hogy a végzett hallgatók ismerjék a tamburazene autentikus forrásanyagát, hangszeres repertoárját, előadói hagyományát, a jelentősebb népi adatközlők jellemző előadói stílusjegyeit. Megértéssel párosuló, céltudatos gyakorlás során alakuljon ki a hangszerrel való mélyebb kapcsolat, a könnyed és magabiztos hangszerkezelés, a virtuóz technika, a fejlett formaérzék, ritmus- és tempóérzék, biztos memória, tiszta intonáció és improvizációs készség. A hallgató a gyakorlati képzés során képességet szerez szóló és kísérő funkció ellátására különböző összetételű hangszeres együttesekben, az adott népzenei dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészségre, a dallamok díszítésére a stílus adta kereteken belül; koncert program, színpadi tánczenei kíséret összeállítására és előadására.
Ajánlott irodalom:
Bartók Béla szerb népzenei gyűjtése. Vujicsics Egyesület – Izvor sorozat, szerk.: Eredics Gábor, CD Extra, 2004
Kiss Mária: Délszláv szokások a Duna mentén Budapest 1988. Akadémiai Kiadó
Pesovár Ferenc: A juhait kereső pásztor, István király Múzeum, Székesfehérvár 1983
Volly István: Bajai tamburások Bajai Városi Tanács, 1964.
Vujicsics Tihamér: A magyarországi délszlávok zenei hagyományai Budapest, 1978. Tankönyvkiadó
Mélytamburák főtárgy
A tárgy oktatásának további célja a tamburazene főbb dialektusainak megismerése és elsajátítása a legjelentősebb hagyományőrző játékosok, zenekarok előadásának, játéktechnikájának, díszítésmódjának tanulmányozása révén. Átfogó elméleti és gyakorlati ismeretek szerzése e hangszerekből alakított kisebb-nagyobb együttesek játékában, vezetésében és általában az együttes zenélésben. Kísérő funkció ellátása, az adott népzenei dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészség kifejlesztése, a dallamok díszítésének elsajátítása a stílus adta kereteken belül.
Ajánlott irodalom:
lásd a Tambura főtárgynál, valamint
Martin György: Magyar tánctípusok és táncdialektusok. 2. átdolgozott kiadás, Budapest 1995
Ajánlott hangfelvételek:
A bogyiszlói zenekar Szerk.: Sebő Ferenc, Hungaroton, Budapest 1984 (SLPX 18095)
„Járd a kolót!” Magyarországi délszláv népzene, Hungaroton, Budapest 1978 (SLPX 18036)
Croatian Folk Music Traditions in Hungary (Horvát népzenei hagyományok Magyarországon) Szerk.: Eredics Gábor, CD Quintana Harmonia Mundi, Arles 1992 (QUI 903071)
Horvát népzenei hagyományok Magyarországon II. Szerk.: Eredics Gábor, CD Vujicsics Egyesület 2004
Népi (hagyományos) cimbalom főtárgy
A tárgy oktatásának további célja, hogy a végzett hallgatók ismerjék a cimbalomzene autentikus forrásanyagát, hangszeres repertoárját, előadói hagyományát, a jelentősebb adatközlők jellemző előadói stílusjegyeit. A hallgató a gyakorlati képzés során képességet szerez szóló és kísérő funkció ellátására különböző összetételű hangszeres együttesekben, az adott népzenei dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészségre, a dallamok díszítésére a stílus adta kereteken belül; koncert program, színpadi tánczenei kíséret összeállítására és előadására.
Ajánlott irodalom:
Lajtha László: Cigánybandák és a magyar népzene, in: Lajtha László 1992, 150-154.
Papp Géza: Hungarian Dances, Musicalia Danubiana 7, Budapest 1988
Papp Géza: A török hódoltság krónikásai. Magyar táncok: az ungarescától a csárdásig, in: Képes magyar zenetörténet. Szerk. Kárpáti János, Budapest 2004, 55-64, 128-139.
Virágvölgyi Márta: Bogyiszlói népzene Budapest, 1995. Magyar Művelődési Intézet - Népzenei Füzetek, sorozatszerk.: Eredics Gábor
Ajánlott hangfelvételek:
A bogyiszlói zenekar Szerk.: Sebő Ferenc, Hungaroton, Budapest 1984 (SLPX 18095)
Citera főtárgy
A tárgy oktatásának további célja, hogy a végzett hallgató ismerje a citerazene autentikus forrásanyagát, tanulja meg a táji- és előadásbeli stílusjegyeket, eredeti felvételek alapján ismerje fel a belső hangsúlyokat és a variálási lehetőségeket, törekedjen a virtuóz játéktechnika, a tiszta intonáció és fejlett improvizációs készség kialakítására. A hallgató a gyakorlati képzés során képességet szerez szóló és kísérő funkció ellátására, az adott népzenei dialektus előadói hagyományára épülő rögtönzőkészségre, a dallamok díszítésére a stílus adta kereteken belül; koncert program, színpadi tánczenei kíséret összeállítására és előadására. Hagyományhű megszólaltatáshoz nemcsak a citera irodalmának ismerete, hanem más hangszereken (tamburán, kobzon, tekerőn) illetve az énekelt anyagban való jártasság is szükséges. A tárgyat kötelezően mélytambura, koboz, tekerő hangszerek valamelyikével együtt kell tanulni.
Ajánlott irodalom:
Balogh Sándor – Bolya Mátyás: Új citeraiskola Flaccus, Budapest, 2006.
Barsi Ernő: Daloló Szigetköz Győrzámoly, 1995.
Békefi Antal: Bakonyi népdalok Veszprém, 1977.
Kaposváron megverték a rézdobot Száz somogyi népdal Szerkesztette: Várnai Ferenc – Együd Árpád Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1981.
Sárosi Bálint: Citera és citerajáték Szeged környékén in: Ethnographia, 445-461, 1961.
Somogyi népköltészet Gyűjtötte és szerkesztette: Együd Árpád Zenei szerkesztő: Olsvai Imre Somogy Megyei Múzeumok Igazgatósága, Kaposvár, 1975.
Várnai Ferenc – Dologh Sarolta: Citeraiskola Múzsák Közművelődési Kiadó, Budapest, 1984.
Ajánlott hangfelvételek:
Magyar Citerás Antológia I–III. Flaccus Kiadó, Budapest 2004–2006
Magyarországi citeramuzsika Hungaroton, SLPX 18019, ebből B/4, 6
Nagykunsági citeraszó – Tuka Zsigmond Szerkesztette: Balogh Sándor Balogh Sándor, Budapest 2003.
Tekerőlant főtárgy
A tárgy tanításának további célja a hangszer szerepének bemutatása az európai zenekultúrában, népzenei utóéletétől kezdve egészen a műzenére gyakorolt hatásáig, a nagy anyagismereten alapuló stílusismeret elérése. Ennek érdekében szükséges (egész Európa hagyományára kiterjedő) népzenei illetve műzenei repertoár kialakítása. A népzenei anyagok variációs lehetőségeinek megismerése és elsajátítása a legjelentősebb hagyományőrző játékosok előadásának, játéktechnikájának, díszítésmódjainak tanulmányozása, megfejtése révén. Ez ad módot a történeti dallamok rekonstrukciójához, azok minél hitelesebb megszólaltatásához. Szükséges a hangszerre vonatkozó zenetörténeti tudnivalók bővítése, az Európán belüli kultúrák különböző hangszertípusainak megismerése (a svéd Nickelharppa-tól kezdve az ukrán tekerőlantig), megvizsgálva azoknak a magyarral azonos illetve eltérő felhasználást, hangolásmódját, játékmódját. Hagyományhű megszólaltatáshoz nemcsak a hangszer irodalmának ismerete, hanem más hangszereken (tamburán, kobzon, citerán) illetve az énekelt anyagban való jártasság is szükséges. A tárgyat kötelezően mélytambura, koboz, citera hangszerek valamelyikével együtt kell tanulni.
Ajánlott irodalom:
Avasi Béla A magyarországi tekerő hangkészlete, (Néprajzi Értesítő, 1959)
Allmo–Winter: Lirans hemligheter (Stockholm, 1985)
Delfino, Riccardo–Loibner, Mathias: Drehleier spielen (1997)
Bröcker, Marianne Die Drehleier (Bonn-Bad Godesberg, 1977)
Lajtha László–Dincsér Oszkár: A tekerő (Néprajzi Értesítő 1939. 103-111.)
Maskett, Doreen Hurdy-Gurdy Method (1998)
Nagy Balázs Tekerőlantosok könyve, Budapest 2006
Szerényi Béla: Bársony Mihály daloskönyv, Pomáz 2002
Zolnay László A magyar muzsika régi századaiból, Budapest 1977
Ajánlott hangfelvételek:
Sebő Ferenc (szerk.) PATRIA magyar népzenei gramofonfelvételek, Budapest 2001
Szerényi Béla (szerk.) Bársony Mihály archív felvételei, Pomáz 2002
Olsvai -Rudasné –Németh Hallgassátok meg magyarim Hungaroton, Budapest 1998 (HCD 18234-35)
Koboz főtárgy
A tantárgy oktatásának további célja, hogy a hallgató legyen képes eredetileg más hangszereken játszott dallamok adaptálására, önálló kíséretszerkesztésre, improvizálni minden stílusban, az egész fogólapot uralni, minden akkordot megszólaltatni, az ujjrendet és akkordozást egyénileg is megtervezni, begyakorolni, saját, vagy mások énekének, illetve különböző hangszerek játékának kíséretére.
A néphagyományban a kobozt az eddigi gyűjtésekben túlnyomó részt énekelt, vagy hangszerrel (elsősorban hegedűvel) játszott dallamok kíséretére használják. Ezért szükséges, hogy a szólójáték elsajátítása végett hallgató a hangszer repertoárját az autentikus anyag mellett bővítse ki középkori, ill. reneszánsz (esetleg későbbi) dallamokkal is.
Bár a koboz pengetős hangszer, a rajta játszható kíséretnek sok köze van a cimbalmon játszott dallamkísérethez, mivel a nehezebben beszerezhető cimbalom pótlására is használták. A tárgyat kötelezően mélytambura, tekerő, citera hangszerek valamelyikével együtt kell tanulni.
Ajánlott irodalom:
Balogh Sándor: Moldvai hangszeres dallamok, Óbudai Népzenei Iskola, Budapest 2001
Draskóczy Lídia: Moldvai csángó hegedűs dallamok Bákó környékéről, Óbudai Népzenei Iskola, Budapest 1997
Hankóczi Gyula: Egy Kelet-Európai lantféle: A koboz. Ethnographia, Budapest 1988/3–4
Pozsony Ferenc: Szeret vize martján (Kolozsvár 1994) Kriza János Társaság könyvtára
Prichici, Gh. Constantin: 125 Melodii de jocuri din Moldova. Bukarest 1955
Sárosi Bálint: Magyar népi hangszerek. Tankönyvkiadó, Budapest 1973
Veress Sándor: Moldvai gyűjtés. Múzsák, Budapest 1989
Zamfir, Constantin: Metoda de cobza. Bukarest 1955
Ajánlott hangfelvételek:
Moldvai csángók Magyarországon - szerk. Sebő Ferenc SLPX 180096
